Tevékenységi kör
Tevékenységeink
Intézményünk alapvető küldetée az autochton (évszázadok óta honos) burgenlandi magyar nyelvű népcsoport nyelvének, kultúrájának és identitásának megőrzése.
Célunk a magyar népcsoport jellegzetességeinek megóvása egy globalizált, multikulturális világban.
A cél megvalósításának konkrét feladatai a következők
– Az intézet fenntartása, bővítése és transznacionális hálózatba szervezése.
– A burgenlandi magyarság kulturális és nyelvi örökségének kutatása és publikálása; mindezt a burgenlandi szövetségi és tartományi hatóságokkal és más (tudományos) intézetekkel, valamint a népcsoport hazai és külföldi szervezeteivel összehangolva.
– Burgenland és a szomszédos területeinek regionális és helytörténeti, néprajzi, antropológiai, régészeti, nyelvészeti, szociológiai, óvoda- és iskolapedagógiai, felnőttképzési, zenei, művészeti, kulturális, had- és gazdaságtörténeti adatainak és (tudományos) kutatási anyagainak gyűjtése, feldolgozása, katalogizálása, archiválása, digitalizálása, rendelkezésre bocsátása és közzététele népcsoport-specifikus tartalmak és összefüggések bemutatása céljából.
– Dokumentációs, publikációs és tájékoztatási tevékenység, adatbázisok fejlesztése, honlapok üzemeltetése a fenti tevékenységi körökkel kapcsolatban.
– Szemináriumok, tanfolyamok, nemzetközi szimpóziumok, konferenciák, kiállítások, előadások, bemutatók stb. szervezése, illetve az azokon való részvétel, hasonló célokat követő hazai és külföldi intézményekkel együttműködve is.
– Népcsoportunkkal kapcsolatos publikációk, illetve (elektronikus) kép-, hang- és információhordozók készítése, kiadása és terjesztése.
– Együttműködés egyesületekkel, intézetekkel, könyvtárakkal, levéltárakkal és oktatási intézményekkel a magyar nyelvű népcsoport identitásának megőrzése érdekében.
– Mindenféle kétnyelvű rendezvény szervezése
– Diplomamunkák és doktori értekezésekhez nyújtott tanácsadás.
– Egyének és csoportok fogadása (intellektuális turizmus)
... See MoreSee Less
1 CommentsComment on Facebook
Dieser Inhalt ist momentan nicht verfügbar ... See MoreSee Less
1 CommentsComment on Facebook
UMIZ4KIDS im Osterhasenwunderland 2026
UMIZ4KIDS a Húsvéti Nyuszi Csodaországban 2026
Bäume und Sträucher voller bunter Ostereier, Hasen in allen Größen, liebevoll dekorierte Bereiche im Waldgarten des Gasthauses Farkas luden auch heuer ab 28.März 2026 für zehn Tage ins Osterhasenwunderland ein. Lydia, Wolfgang und Sebastian Farkas sowie Petra und Hans Stubits-Schönherr organisieren seit acht Jahren dieses Paradies für kleine und große Gäste. Dieses Jahr war das Ungarische Medien- und Informationszentrum Unterwart wieder dabei und stellte seinen Stand in der Nähe der Bühne und der Hüpfburg auf. Immer wieder spazierte der Osterhase durchs Areal, spielte mit den Kindern und las ihnen sogar eine Geschichte vor. Die Besucher konnten zwischen den Ständen umherschlendern und sich bei Speis und Trank stärken. Das Umiz4kids-Team war wie gewohnt mit seinen Büchern vertreten, um an den bevorstehenden Andersentag zu erinnern und die Eltern und Kinder zum Lesen bzw. Vorlesen zu animieren. Vielleicht bringt der Osterhase neben bunten Eiern, Süßigkeiten und Spielsachen ja auch ein Buch mit. In diesem Sinne: Frohe Ostern!
UMIZ4KIDS a Húsvéti Nyuszi Csodaországban 2026
Színes húsvéti tojásokkal teli fák és cserjék, minden méretben nyuszik, valamint a Farkas Vendéglő erdei kertjében szeretettel díszített területek idén is tíz napra, 2026. március 28-tól várták a látogatókat a Húsvéti Nyuszi Csodaországba. Lydia, Wolfgang és Sebastian Farkas, valamint Petra és Hans Stubits-Schönherr nyolc év óta szervezik ezt a paradicsomot kicsi és nagy vendégek számára. Idén is ott volt az Alsóőri Magyar Média- és Információs Központ, amely a színpad és a ugrálóvár közelében állította fel standját. A húsvéti nyuszi újra és újra végigsétált a területen, játszott a gyerekekkel, sőt mesét is olvasott nekik. A látogatók sétálgathattak a standok között, és étellel-itallal erőt gyűjthettek. Az Umiz4kids-csapat szokás szerint könyveivel volt jelen, hogy emlékeztessen a közelgő Andersen-napra, és a szülőket és a gyerekeket az olvasásra, illetve az felolvasásra ösztönözze. Talán a húsvéti nyuszi a színes tojások, édességek és játékok mellett egy könyvet is hoz magával. Ennek jegyében: Boldog húsvétot!
... See MoreSee Less
0 CommentsComment on Facebook
Fröhlicher UMIZ4KIDS-Ostervormittag 2026
Vidám UMIZ4KIDS húsvéti délelőtt 2026
Heuer fand der österreichische Vorlesetag am 26.März 2026 fand. Die größte ungarischsprachige Bibliothek des Landes lud daher gleich zu Beginn der Osterferien am Samstag, den 28.März 2026 zu einem bunten Ostervormittag in die Alte Schule Unterwart ein. Mehr als 15 Familien versammelten sich, um dem mehrsprachigen Bilderbuchkino über das fuchsrote Fohlen zu lauschen. Siegfried Hajszan, Obmann des kroatischen Kulturvereines HKD Oberwart und Kindergartenpädagogin Katharina Dowas, welche mit Institutsleiter Ladislaus Kelemen die Veranstaltung organisiert hatte, banden das gesamte Publikum ins Geschehen ein. Es wurde deutsch und ungarisch gesungen, man wurde interaktiv in die Geschichte eingebunden.
Anschließend kam es zu einer Überraschung. Alle Kinder wurden gebeten, sich um Siegi Hajszan zu versammeln, der mit einem Schirm auf einen Sessel stieg. Wie Mary Poppins schwang er den Regenschirm, um ihn dann, nachdem alle brav mehrsprachig bis zehn gezählt hatten, blitzschnell umzudrehen. Hunderte Plastikeier "ergossen" sich über die jauchzenden Mädchen und Buben, die sofort um eine Wiederholung des österlichen Spektakels baten.
Die Eier wurden auf ein Tischtuch gelegt, auf dem sich ungarische Kunsteier, sogenannte "hímes tojás", Osterbilder und Häschen befanden. Jeder durfte nun sein Körbchen holen. Der nächste Programmpunkt war nämlich das "locsolás", ein typisch ungarischer Osterbrauch, bei dem die Burschen die Mädchen mit Parfüm besprühen. Viele Buben hatten auch wunderschöne Blumensträuschen mitgebracht und wurden von den Mädchen mit Naschereien und Ostereiern fürs Begießen belohnt.
Zur Stärkung lud Valerie Dowas zum Buffet ins Foyer ein, wo es Striezel, Obst und Getränke gab. Sie stand auch beim Büchertisch beratend zur Seite und empfahl beispielsweise das Osterbuch von Kitti, dem kleinen Ei.
Daraufhin versammelten sich alle im Nebenraum, wo Annamária Imre-Benke und ihr Gatte Lajos eine entzückende Fotoecke aufgebaut hatten. Das Fotostudio Annphotos aus Siget in der Wart lud zu einem Mini-Osterfotoshooting ein, das begeistert angenommen wurde. Das Ehepaar fertigte auch Fotos und Videos vom UMIZ4KIDS Osterfest an. Dankeschön!
Ein besonderes Highlight war der Lebkuchen-Workshop mit Lebkuchenmeisterin Klára Sestak aus Körmend. Sie hatte einige Ausstellungsstücke mitgebracht, etwa Lebkuchenhäuschen mit Osterhasen sowie etliche kleine Lebkuchen, die als Geschenk erworben werden konnten: Lämmchen, Eier, Hühner, Hasen usw. Selbstverständlich durfte jeder auch selbst einen Lebkuchenhasen oder ein Riesenosterei verzieren. Aus bunter Glasur und Dekorationselementen entstanden fantastische und einzigartige Kunstwerke, die natürlich gleich zum Kosten einluden.
Manche gaben ihren Lebkuchen aber doch lieber ins selbstgebastelte Nest, in das auch ein Lavendelsäckchen und ein Plüschhaserl kamen.
Der Vormittag klang gemütlich aus und jeder war stolz, mit vielen Erlebnissen und Schätzen heimzukehren. Das UMIZ4KIDS- Team wünscht allen frohe und gesegnete Ostern!
Vidám UMIZ4KIDS húsvéti délelőtt 2026
Idén március 26-án került megrendezésre az osztrák felolvasónap. Az ország legnagyobb magyar nyelvű könyvtára ezért a húsvéti szünet kezdetén, 2026. március 28-án, szombaton színes húsvéti délelőttre invitálta a közönséget az alsóőri Öreg Iskolába. Több mint 15 család gyűlt össze, hogy meghallgassa a sárga csikóról szóló többnyelvű képeskönyvmozit. Hajszan Siegfried, a felsőőri HKD Horvát Kulturális Egyesület elnöke, valamint Dowas Katalin óvónő, aki Kelemen László intézetvezetővel együtt szervezte a rendezvényt, bevonta a teljes közönséget a történetbe. Németül és magyarul énekeltek, a közönséget interaktív módon vonták be a mesébe.
Ezt követően egy meglepetés következett. Minden gyermeket arra kérték, hogy gyűljenek Hajszan Siegi köré, aki egy hatalmas esernyővel felmászott egy székre. Akárcsak Mary Poppins, ő is lengette az esernyőt, majd miután mindenki szépen többnyelvűen elszámolt tízig, villámgyorsan megfordította. Több száz műanyag tojás „zúdult” a visító kislányokra és kisfiúkra, akik azonnal kérték, hogy ismételjék meg a húsvéti látványosságot.
A tojásokat egy terítőre tették, amelyen magyar hímes tojások, húsvéti képek és nyuszik voltak. Most mindenki elmehetett a kosaráért. A következő programpont ugyanis a „locsolás” volt, egy tipikus magyar húsvéti szokás, amelynek során a fiúk parfümmel locsolják a lányokat. Sok fiú gyönyörű virágcsokrokat is hozott magával, és a lányok édességekkel és húsvéti tojásokkal jutalmazták őket a locsolásért.
Dowas Valéria erősítésként a vendégeket meghívta az előtérben felállított büfére, ahol húsvéti kalács, gyümölcs és italok várták őket. Ő a könyvasztalnál is tanáccsal látta el az érdeklődőket és például a "Kitti, a kistojás" című húsvéti könyvet ajánlotta.
Ezt követően mindenki összegyűlt a szomszédos teremben, ahol Imre-Benke Annamária és férje, Lajos egy elbűvölő fotósarkot rendeztek be. Az őriszigeti „Annphotos” fotóstúdió mini húsvéti fotózásra invitált, amit lelkesen fogadtak. A házaspár fotókat és videókat is készített az UMIZ4KIDS húsvéti ünnepségéről. Köszönjük!
Különleges csúcspont volt a mézeskalács-műhely Sestak Klára mézeskalács-mesternővel Körmendről. Klára néhány kiállítási darabot is hozott magával, például mézeskalács házikókat húsvéti nyuszikkal, valamint számos apró mézeskalácsot, amelyeket ajándékként lehetett megvásárolni: báránykákat, tojásokat, csirkéket, nyuszikat stb. Természetesen mindenki saját kezűleg is díszíthetett egy mézeskalács nyuszit vagy egy óriási húsvéti tojást. A színes cukormázból és díszítőelemekből fantasztikus és egyedi műalkotások születtek, amelyek azonnal megkóstolásra is csábítottak.
Néhányan azonban inkább a saját kezűleg készített fészekbe tették a mézeskalácsukat, amelybe még egy levendulazacskót és egy plüssnyuszit is fektethettek.
A délelőtt hangulatosan ért véget, és mindenki büszkén tért haza sok élménnyel és kincsekkel. Az UMIZ4KIDS csapata mindenkinek boldog és áldott húsvétot kíván!
... See MoreSee Less
0 CommentsComment on Facebook
UMIZ4KIDS am 3. Ostermarkt in Unterwart
UMIZ4KIDS a 3. alsóőri húsvéti piacon
Am Sonntag, den 22.März 2026 fand der dritte Ostermarkt im Kultursaal Unterwart statt. Dieser wurde von Manuela Seper organisiert, die man mit Manus Catering und vorzüglichen Heurigenschmankerln in Verbindung bringt. Heuer nahmen zehn Aussteller am Ostermarkt teil und präsentierten ihre Produkte, vor allem liebevoll angefertigtes Kunsthandwerk, an wunderschönen Ständen. Es gab Dekorationsartikel, verschiedenste Ostereier, Schmuck, kunstvolle Karten für verschiedene Anlässe, Kosmetikprodukte, Korbwaren aller Art, Taschen, Geschenkartikel, Bilder und vieles mehr.
Auch das Ungarische Medien- und Informationszentrum (UMIZ) war mit einem Stand vertreten, der durch die neuen Ostertischtücher auffiel. Es wurden mehrsprachige Kinderbücher und Regionalgeschichtebände präsentiert, die zwischen Handpuppen, Sandtieren und bunten Holzeiern in Körbchen gut zur Geltung kamen. Auf der Bühne wurden die Mädchen und Buben zum Basteln von Lavendelsäckchen eingeladen. Ladislaus Kelemen, Laura Betz, Katharina und Valerie Dowas sowie Katalin Höfler betreuten den Stand.
Wer hungrig war, konnte sich bei Manus Catering den ganzen Tag etwas Köstliches zu essen und zu trinken bestellen, um dann wieder gestärkt die vielen Produkte zu bestaunen und mit den Gästen bzw. Ausstellern ins Gespräch kommen.
Es war ein sehr gelungener Ostermarkt, der alle aufs Osterfest einstimmen konnte. Ein herzlicher Dank an alle Besucher, die Organisatoren und Aussteller. Bis zum nächsten Mal!
UMIZ4KIDS a 3. alsóőri húsvéti piacon
2026. március 22-én, vasárnap került megrendezésre a harmadik húsvéti piac az alsóőri kultúrteremben. A rendezvényt Seper Manuela szervezte, akit a „Manus Cateringgel” és kiváló ínyenc finomságokkal hozhatunk összefüggésbe. Idén tíz kiállító vett részt a húsvéti rendezvényen, mindenki gyönyörű standokon mutatta be termékeit, elsősorban szeretettel készített kézműves termékeket. Dekorációs cikkek, a legkülönbözőbb húsvéti tojások, ékszerek, különféle alkalmakra készült művészi képeslapok, kozmetikai termékek, mindenféle fonottáru, táskák, ajándéktárgyak, képek és még sok más volt látható.
A Magyar Média- és Információs Központ (UMIZ) is képviseltette magát egy standdal, amely főként új húsvéti terítőivel hívta fel magára a figyelmet. Többnyelvű gyerekkönyveket és régiótörténeti köteteket mutattak be, amelyek a kézibábok, homokállatok és színes fatojások között, kosárkákban jól érvényesültek. A színpadon a lányokat és fiúkat levendulazacskók készítésére invitálták. A standot Kelemen László, Betz Laura, Dowas Katalin és Valéria, valamint Höfler Katalin kezelte. Aki felfrissült "Manus Catering”-nél, új erővel csodálhatta a sok terméket, és beszélgethetett a vendégekkel, illetve a kiállítókkal.
Nagyon sikeres húsvéti piac volt, amely mindenkit hangulatba hozott a húsvéti ünnepekre. Szeretnénk szívből köszönetet mondani minden látogatónak, a szervezőknek és a kiállítóknak. A következő alkalomig!
... See MoreSee Less
0 CommentsComment on Facebook
Március 15. megemlékezés és reformkori szalon Alsóőrben
Gedenkfeier zum 15. März und Reformzeitsalon in Unterwart
március 15-én, vasárnap 13 órakor ünnepi megemlékezésre került sor Alsóőrben, a templom előtti téren. A rendezvényt a Burgenlandi Magyar Cserkészcsapat és az UMIZ – Magyar Média és Információs Központ közösen szervezte, hogy méltó módon emlékezzenek meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről.
A jelenlévőket Kelemen László köszöntötte, majd kezdetét vette az ünnepi program, amelyet Badacsonyi Zoltán, a Burgenlandi Magyar Cserkészcsoport vezetője szervezett, állított össze és moderált. A műsor során felolvasásra került Batthyány Boldizsár ünnepi beszéde is, amely a reformkor szellemiségét és a szabadság eszméjét idézte meg.
Az emlékező műsorban fellépett a Burgenlandi Magyar Cserkészcsoport, valamint a felsőpulyai Csalafinta néptáncegyüttes. A fiatalok műsorukkal és táncaikkal hozzájárultak ahhoz, hogy az ünnep hangulata egyszerre legyen meghitt és közösségi.
A jól látogatott megemlékezést követően a résztvevők az alsóőri Öreg Iskola tetőterében található szakönyvtárban folytatták a délutánt. A kötetlen együttlét során büfé, vidám beszélgetés és egy történelmi társasjáték is várta az érdeklődőket. A reformkori hangulatot idéző „szalon” jó alkalmat teremtett arra, hogy a jelenlévők közösen idézzék fel történelmünk fontos pillanatait, és erősítsék a burgenlandi magyar közösség összetartozását.
Gedenkfeier zum 15. März und Reformzeitsalon in Unterwart
Am 15. März 2026 fand um 13:00 Uhr auf dem Platz vor der Kirche in Unterwart eine feierliche Gedenkveranstaltung statt. Die Veranstaltung wurde gemeinsam von der Burgenländisch-Ungarischen Pfadfindergruppe und dem UMIZ – Ungarisches Medien- und Informationszentrum organisiert, um würdig an die Ereignisse der Revolution und des Freiheitskampfes von 1848–49 zu erinnern.
Die Anwesenden wurden von Ladislaus Kelemen begrüßt. Anschließend begann das Festprogramm, das von Zoltán Badacsonyi, dem Leiter der Burgenländisch-Ungarischen Pfadfindergruppe, organisiert, zusammengestellt und moderiert wurde. Im Rahmen des Programms wurde auch die Festrede von Boldizsár Batthyány aus einem Brief verlesen, die den Geist der Reformzeit und die Idee der Freiheit in Erinnerung rief.
Am Gedenkprogramm wirkten die Burgenländisch-Ungarische Pfadfindergruppe sowie die Volkstanzgruppe „Csalafinta“ aus Oberpullendorf mit. Mit ihren Darbietungen und Tänzen trugen die jungen Teilnehmerinnen und Teilnehmer zu einer feierlichen und zugleich gemeinschaftlichen Atmosphäre bei.
Im Anschluss an die gut besuchte Gedenkfeier setzte sich der Nachmittag im Dachgeschoss der Alten Schule von Unterwart – in der Fachbibliothek – fort. Bei einem kleinen Buffet, angeregten Gesprächen und einem historischen Gesellschaftsspiel hatten die Gäste Gelegenheit, in gemütlicher Runde beisammen zu sein. Der „Reformzeitsalon“ bot eine gute Möglichkeit, wichtige Momente der Geschichte gemeinsam in Erinnerung zu rufen und zugleich den Zusammenhalt der burgenländisch-ungarischen Gemeinschaft zu stärken.
... See MoreSee Less
0 CommentsComment on Facebook
TAUCHEN WIR EIN IN DIE MAGISCHE WELT MYSTISCHER ALTER SCHRIFTZEICHEN!
MERÜLJÜNK EL A MISZTIKUS ŐSI ÍRÁSJELEK VARÁZSLATOS VILÁGÁBAN!
"Tauchen wir ein in die magische Welt mystischer alter Schriftzeichen!" lautete das Motto des mehrsprachigen UMIZ4KIDS Workshops am Samstag, den 7.März 2026 in der Alten Schule Unterwart. Das Ungarische Medien- und Informationszentrum Unterwart lud zu einem Vormittag, in dem die Geheimnisse der ältesten ungarischen bzw. slawischen Schrift erläutert und mit Hilfe von Experten ausprobiert werden konnten.
Institutsleiter Ladislaus Kelemen und Beiratsleiterin Katharina Dowas begrüßten die Gäste, die sogar aus Ungarn, Wien und Kirchschlag sowie der näheren Umgebung gekommen waren, und stellten die Referenten des Tages vor: Tierarzt Dr. Zoltán Hubbes, der sich auch sehr für die Volkshochschule der Burgenländischen Ungarn engagiert, Siegfried Vitomir Hajszán, Obmann des HKD Kroatischen Kulturvereines Oberwart und Dr. Robert Hajszan, Leiter des Pannonischen Institutes Güttenbach. Anhand von interessantem Anschauungsmaterial und praktischen Beispielen fanden Jung und Alt sofort einen Bezug zu den alten Schriftzeichen, deren Tabellen auf den Tischen auflagen und vor Ort mit Kreiden und Buntstiften zu Papier gebracht werden konnten.
Siegfried und Robert Hajszan erzählten, wie die "Glagolica" zu Stande gekommen war. Das glagolitische Alphabet wurde um 863 wurde vom byzantinischen Mönch Kyrill aus dem griechischen Alphabet in Pannonien und Mähren weiterentwickelt, um die kulturelle Eigenständigkeit der Slawen zu betonen. Die Mönche Kyrill und Method prägten die runde Glagolica, sie dominiert im bulgarisch-mazedonisch-serbischen Raum. Die jüngere eckige Variante ist vor allem in Dalmatien und Istrien verbreitet. Die kyrillische Schrift entstand im späten 9.Jahrhundert. Auf der Insel Krk und in der nordwestkroatischen Region Istrien hielt sich die Glagolica, sie wurde im 19.Jahrhundert im Rahmen der kroatischen Nationalbewegung ein Zeichen der Abgrenzung gegen den lateinischen Westen und den orthodoxen Osten. Professor Robert Hajszan zeigte auch eine Nachbildung der Tafel von Jurandvor, die man in der Kirche in Baška bewundern kann, wies auch Dokumente im Burgenland hin. So kann man beispielsweise ein in Klingenbach gefundenes Messbuch mit glagolitischen Schriftzeichen in Győr bewundern oder im Kloster von Güssing ein Brevier mit der Glagolica bestaunen. Siegfried Hajszan erwähnte auch, dass man auch den kroatischen Euromünzen das Länderkürzel HR in Glagolica finden kann. Nach praktischen Übungen stellte er ein Rätsel, man musste den Schriftzug "Keller" entziffern. Ladislaus Kelemen führte die Kursteilnehmer in den alten Keller und berichtete von der Geschichte der Alten Schule.
Nach einer kurzen Pause wurde die zweite Lehreinheit eingeläutet. Dr. Zoltán Hubbes aus Bad Tatzmannsdorf, sehr reversiert in diesem Themengebiet, sprach stolz über seine siebenbürgischen Wurzeln und begann seinen zweisprachigen Vortrag über die ungarische Keilschrift "rovásírás" mit dem Hinweis, dass es sich eigentlich um keine Keilschrift handelt, sondern um die ungarische Runenschrift, oft genauer "székely-magyar rovásírás" genannt. Dieses alte Schriftsystem der Ungarn wurde benutzt, bevor sich das lateinische Alphabet im ungarischen Sprachraum vollständig durchsetzte. Später blieb sie vor allem in Randgebieten, in Inschriften, Holzschnitzereien und als Traditionsschrift erhalten. Sie wird vor allem mit den Széklern in Siebenbürgen, Erdély, in Verbindung gebracht. Das ungarische Wort "róni" bedeutet ungefähr ritzen, kerben, einschneiden. Die Zeichen wurden oft in Holz, Stäbe oder andere harte Materialien eingeritzt, die Ursprünge sind nicht völlig eindeutig geklärt. Man nimmt an, dass die ungarische Keilschrift mit dem alten eurasischen Schriftsystem in Verbindung steht, im Mittelalter jedoch von der lateinischen Schrift verdrängt wurde. Wichtige Merkmale sind: Sie wird traditionell von rechts nach links geschrieben, die Zeichen sind geradlinig. Die ungarische Runenschrift ist nicht identisch mit germanischen Runen, es handelt sich um eine Lautschrift. Jedem Laut entspricht in der Regel ein eigenes Zeichen, oftmals wurden die Vokale auch ausgelassen. "Rovásírás" wird heute vor allem kulturell, identitätsstiftend und dekorativ genutzt. Man findet sie manchmal auf Ortstafeln in Ungarn und Siebenbürgen, Denkmälern, volkskundlichen Publikationen, symbolischen oder patriotischen Darstellungen. Natürlich hatte Dr. Zoltán Hubbes auch Tabellen mit den Lauten und den lateinischen Buchstaben vorbereitet und lud zum Schreiben des eigenen Namens oder von Zahlen ein, die nicht mit den römischen Zahlen verwechselt werden sollten. Anschließend löste man das nächste Rätsel in "Geheimschrift", dessen Lösung "Bibliothek" lautete. Alle wurden ins Obergeschoss der Alten Schule eingeladen, um in historischen Büchern zu schmökern. Damit klang der äußert lehrreiche und interessante Vormittag aus und alle wurden mit ihren Tabellen und persönlichen Schriftversuchen entlassen, um das Wissen zu Hause noch zu vertiefen.
MERÜLJÜNK EL A MISZTIKUS ŐSI ÍRÁSJELEK VARÁZSLATOS VILÁGÁBAN!
„Merüljünk el a misztikus ősi írásjelek varázslatos világában!” – ez volt a mottója a többnyelvű UMIZ4KIDS műhelynek, amelyet 2026. március 7-én, szombaton tartottak az alsóőri Öreg Iskolában. Az alsóőri Magyar Média- és Információs Központ egy délelőttre invitálta a résztvevőket, amelynek során a legrégebbi magyar, illetve szláv írás titkait ismertették és szakértők segítségével ki is próbálhatták azokat.
Az intézet vezetője, Kelemen László és az óvodapedagógiai bizottság vezetője, Dowas Katalin üdvözölték a vendégeket, akik Magyarországról, Bécsből, Kirchschlagból és a közeli környékről érkeztek, és bemutatták a nap előadóit: Dr. Hubbes Zoltán állatorvost, aki nagyon elkötelezett a burgenlandi magyarok népfőiskolája iránt, Hajszán Siegfried Vitomirt, a felsőőri HKD - Horvát Kulturális Egyesület elnökét és Dr. Hajszan Robertet, a pinkóci Pannon Intézet igazgatóját. Érdekes szemléltető anyagok és gyakorlati példák segítségével a fiatalok és az idősebbek egyaránt azonnal megértették az ősi írásjeleket, amelyek táblázatait az asztalokra tették, és helyben krétával és színes ceruzákkal papírra vethették.
Hajszan Siegfried és Robert elmesélték, hogyan jött létre a „glagolica”. A glagolita ábécét 863 körül a bizánci szerzetes, Kyrill fejlesztette tovább a görög ábécéből Pannóniában és Morvaországban, hogy hangsúlyozza a szlávok kulturális önállóságát. Kyrill és Method szerzetesek alkották meg a kerek glagolita ábécét, amely a bolgár-macedón-szerb térségben dominált. A fiatalabb, szögletes változat főként Dalmáciában és Isztriában terjedt el. A cirill írás a 9. század végén jött létre. Krk-szigetén és Északnyugat-Horvátországban, Isztriában a glagolica megmaradt, és a 19. században a horvát nemzeti mozgalom keretében a latin Nyugat és az ortodox Kelet elleni elhatárolódás jelképévé vált. Robert Hajszan professzor bemutatta a Jurandvor-i táblát is, amelyet a baškai templomban lehet megcsodálni, és felhívta a figyelmet a burgenlandi dokumentumokra is. Így például Győrben megcsodálható egy Klingenbachban talált, glagolita írásjelekkel ellátott misekönyv, vagy a németújvári kolostorban egy glagolita breviárium. Hajszan Siegfried megemlítette, hogy a horvát euróérmékre is rá van nyomtatva a glagolita HR országkód. A gyakorlati feladatok után egy rejtvényt adott a hallgatóságnak, amelyben ki kellett fejteni a „pince” feliratot. Kelemen László elvezette a hallgatókat a régi pincébe, és beszámolt az Őreg Iskola történetéről.
Egy rövid szünet után megkezdődött a második tanóra. Dr. Hubbes Zoltán Tarcsafürdőről, aki nagyon jártas ebben a témában, büszkén beszélt erdélyi gyökereiről, és kétnyelvű előadását a magyar rovásírásról azzal kezdte, hogy valójában nem rovásírásról van szó, hanem a magyar őri írásról, amelyeket gyakran pontosabban „székely-magyar rovásírásnak” neveznek. Ezt a régi magyar írásrendszert használták, mielőtt a latin ábécé teljesen elterjedt volna a magyar nyelvterületen. Később főleg a peremterületeken, feliratokban, fafaragásokban és hagyományos írásként maradt fenn. Elsősorban a székelyekkel, Erdélyel kapcsolják össze. A magyar „róni” szó nagyjából azt jelenti, hogy karcolni, bevésni, bevágni. A jeleket gyakran fába, rudakba vagy más kemény anyagokba vésték, eredete nem teljesen egyértelmű. Feltételezik, hogy a magyar ékírás kapcsolatban áll az ősi eurázsiai írásrendszerrel, de a középkorban a latin írás kiszorította. Fontos jellemzői: hagyományosan jobbról balra írják, a jelek egyenes vonalak. A magyar írásjelek nem azonosak a germán rúnákkal, hanem hangjelölő írásrendszerről van szó. Minden hangnak általában saját jele van, a magánhangzókat gyakran kihagyták. A „rovásírás” ma elsősorban kulturális, identitásalkotó és dekoratív célokra használatos. Néha megtalálható helységtáblákon Magyarországon és Erdélyben, emlékműveken, néprajzi kiadványokban, szimbolikus vagy hazafias ábrázolásokon. Természetesen Dr. Hubbes Zoltán táblázatokat is készített a hangokkal és a latin betűkkel, és felkérte a résztvevőket, hogy írják le a saját nevüket vagy számokat, amelyeket nem szabad összetéveszteni a római számokkal. Ezt követően megfejtették a következő „titkosírásos” rejtvényt, amelynek megoldása „könyvtár” volt. Mindenkit meghívtak az Öreg Iskola emeletére, hogy történelmi könyveket lapozgassanak. Ezzel ért véget a rendkívül tanulságos és érdekes délelőtt, és mindenki távozott a táblázataival és személyes íráspróbáival, hogy otthon még elmélyítse tudását.
... See MoreSee Less
0 CommentsComment on Facebook
... See MoreSee Less
0 CommentsComment on Facebook
... See MoreSee Less
1 CommentsComment on Facebook