UMIZ

2 days ago

TAUCHEN WIR EIN IN DIE MAGISCHE WELT MYSTISCHER ALTER SCHRIFTZEICHEN!
MERÜLJÜNK EL A MISZTIKUS ŐSI ÍRÁSJELEK VARÁZSLATOS VILÁGÁBAN!

"Tauchen wir ein in die magische Welt mystischer alter Schriftzeichen!" lautete das Motto des mehrsprachigen UMIZ4KIDS Workshops am Samstag, den 7.März 2026 in der Alten Schule Unterwart. Das Ungarische Medien- und Informationszentrum Unterwart lud zu einem Vormittag, in dem die Geheimnisse der ältesten ungarischen bzw. slawischen Schrift erläutert und mit Hilfe von Experten ausprobiert werden konnten.
Institutsleiter Ladislaus Kelemen und Beiratsleiterin Katharina Dowas begrüßten die Gäste, die sogar aus Ungarn, Wien und Kirchschlag sowie der näheren Umgebung gekommen waren, und stellten die Referenten des Tages vor: Tierarzt Dr. Zoltán Hubbes, der sich auch sehr für die Volkshochschule der Burgenländischen Ungarn engagiert, Siegfried Vitomir Hajszán, Obmann des HKD Kroatischen Kulturvereines Oberwart und Dr. Robert Hajszan, Leiter des Pannonischen Institutes Güttenbach. Anhand von interessantem Anschauungsmaterial und praktischen Beispielen fanden Jung und Alt sofort einen Bezug zu den alten Schriftzeichen, deren Tabellen auf den Tischen auflagen und vor Ort mit Kreiden und Buntstiften zu Papier gebracht werden konnten.
Siegfried und Robert Hajszan erzählten, wie die "Glagolica" zu Stande gekommen war. Das glagolitische Alphabet wurde um 863 wurde vom byzantinischen Mönch Kyrill aus dem griechischen Alphabet in Pannonien und Mähren weiterentwickelt, um die kulturelle Eigenständigkeit der Slawen zu betonen. Die Mönche Kyrill und Method prägten die runde Glagolica, sie dominiert im bulgarisch-mazedonisch-serbischen Raum. Die jüngere eckige Variante ist vor allem in Dalmatien und Istrien verbreitet. Die kyrillische Schrift entstand im späten 9.Jahrhundert. Auf der Insel Krk und in der nordwestkroatischen Region Istrien hielt sich die Glagolica, sie wurde im 19.Jahrhundert im Rahmen der kroatischen Nationalbewegung ein Zeichen der Abgrenzung gegen den lateinischen Westen und den orthodoxen Osten. Professor Robert Hajszan zeigte auch eine Nachbildung der Tafel von Jurandvor, die man in der Kirche in Baška bewundern kann, wies auch Dokumente im Burgenland hin. So kann man beispielsweise ein in Klingenbach gefundenes Messbuch mit glagolitischen Schriftzeichen in Győr bewundern oder im Kloster von Güssing ein Brevier mit der Glagolica bestaunen. Siegfried Hajszan erwähnte auch, dass man auch den kroatischen Euromünzen das Länderkürzel HR in Glagolica finden kann. Nach praktischen Übungen stellte er ein Rätsel, man musste den Schriftzug "Keller" entziffern. Ladislaus Kelemen führte die Kursteilnehmer in den alten Keller und berichtete von der Geschichte der Alten Schule.
Nach einer kurzen Pause wurde die zweite Lehreinheit eingeläutet. Dr. Zoltán Hubbes aus Bad Tatzmannsdorf, sehr reversiert in diesem Themengebiet, sprach stolz über seine siebenbürgischen Wurzeln und begann seinen zweisprachigen Vortrag über die ungarische Keilschrift "rovásírás" mit dem Hinweis, dass es sich eigentlich um keine Keilschrift handelt, sondern um die ungarische Runenschrift, oft genauer "székely-magyar rovásírás" genannt. Dieses alte Schriftsystem der Ungarn wurde benutzt, bevor sich das lateinische Alphabet im ungarischen Sprachraum vollständig durchsetzte. Später blieb sie vor allem in Randgebieten, in Inschriften, Holzschnitzereien und als Traditionsschrift erhalten. Sie wird vor allem mit den Széklern in Siebenbürgen, Erdély, in Verbindung gebracht. Das ungarische Wort "róni" bedeutet ungefähr ritzen, kerben, einschneiden. Die Zeichen wurden oft in Holz, Stäbe oder andere harte Materialien eingeritzt, die Ursprünge sind nicht völlig eindeutig geklärt. Man nimmt an, dass die ungarische Keilschrift mit dem alten eurasischen Schriftsystem in Verbindung steht, im Mittelalter jedoch von der lateinischen Schrift verdrängt wurde. Wichtige Merkmale sind: Sie wird traditionell von rechts nach links geschrieben, die Zeichen sind geradlinig. Die ungarische Runenschrift ist nicht identisch mit germanischen Runen, es handelt sich um eine Lautschrift. Jedem Laut entspricht in der Regel ein eigenes Zeichen, oftmals wurden die Vokale auch ausgelassen. "Rovásírás" wird heute vor allem kulturell, identitätsstiftend und dekorativ genutzt. Man findet sie manchmal auf Ortstafeln in Ungarn und Siebenbürgen, Denkmälern, volkskundlichen Publikationen, symbolischen oder patriotischen Darstellungen. Natürlich hatte Dr. Zoltán Hubbes auch Tabellen mit den Lauten und den lateinischen Buchstaben vorbereitet und lud zum Schreiben des eigenen Namens oder von Zahlen ein, die nicht mit den römischen Zahlen verwechselt werden sollten. Anschließend löste man das nächste Rätsel in "Geheimschrift", dessen Lösung "Bibliothek" lautete. Alle wurden ins Obergeschoss der Alten Schule eingeladen, um in historischen Büchern zu schmökern. Damit klang der äußert lehrreiche und interessante Vormittag aus und alle wurden mit ihren Tabellen und persönlichen Schriftversuchen entlassen, um das Wissen zu Hause noch zu vertiefen.



MERÜLJÜNK EL A MISZTIKUS ŐSI ÍRÁSJELEK VARÁZSLATOS VILÁGÁBAN!

„Merüljünk el a misztikus ősi írásjelek varázslatos világában!” – ez volt a mottója a többnyelvű UMIZ4KIDS műhelynek, amelyet 2026. március 7-én, szombaton tartottak az alsóőri Öreg Iskolában. Az alsóőri Magyar Média- és Információs Központ egy délelőttre invitálta a résztvevőket, amelynek során a legrégebbi magyar, illetve szláv írás titkait ismertették és szakértők segítségével ki is próbálhatták azokat.
Az intézet vezetője, Kelemen László és az óvodapedagógiai bizottság vezetője, Dowas Katalin üdvözölték a vendégeket, akik Magyarországról, Bécsből, Kirchschlagból és a közeli környékről érkeztek, és bemutatták a nap előadóit: Dr. Hubbes Zoltán állatorvost, aki nagyon elkötelezett a burgenlandi magyarok népfőiskolája iránt, Hajszán Siegfried Vitomirt, a felsőőri HKD - Horvát Kulturális Egyesület elnökét és Dr. Hajszan Robertet, a pinkóci Pannon Intézet igazgatóját. Érdekes szemléltető anyagok és gyakorlati példák segítségével a fiatalok és az idősebbek egyaránt azonnal megértették az ősi írásjeleket, amelyek táblázatait az asztalokra tették, és helyben krétával és színes ceruzákkal papírra vethették.
Hajszan Siegfried és Robert elmesélték, hogyan jött létre a „glagolica”. A glagolita ábécét 863 körül a bizánci szerzetes, Kyrill fejlesztette tovább a görög ábécéből Pannóniában és Morvaországban, hogy hangsúlyozza a szlávok kulturális önállóságát. Kyrill és Method szerzetesek alkották meg a kerek glagolita ábécét, amely a bolgár-macedón-szerb térségben dominált. A fiatalabb, szögletes változat főként Dalmáciában és Isztriában terjedt el. A cirill írás a 9. század végén jött létre. Krk-szigetén és Északnyugat-Horvátországban, Isztriában a glagolica megmaradt, és a 19. században a horvát nemzeti mozgalom keretében a latin Nyugat és az ortodox Kelet elleni elhatárolódás jelképévé vált. Robert Hajszan professzor bemutatta a Jurandvor-i táblát is, amelyet a baškai templomban lehet megcsodálni, és felhívta a figyelmet a burgenlandi dokumentumokra is. Így például Győrben megcsodálható egy Klingenbachban talált, glagolita írásjelekkel ellátott misekönyv, vagy a németújvári kolostorban egy glagolita breviárium. Hajszan Siegfried megemlítette, hogy a horvát euróérmékre is rá van nyomtatva a glagolita HR országkód. A gyakorlati feladatok után egy rejtvényt adott a hallgatóságnak, amelyben ki kellett fejteni a „pince” feliratot. Kelemen László elvezette a hallgatókat a régi pincébe, és beszámolt az Őreg Iskola történetéről.
Egy rövid szünet után megkezdődött a második tanóra. Dr. Hubbes Zoltán Tarcsafürdőről, aki nagyon jártas ebben a témában, büszkén beszélt erdélyi gyökereiről, és kétnyelvű előadását a magyar rovásírásról azzal kezdte, hogy valójában nem rovásírásról van szó, hanem a magyar őri írásról, amelyeket gyakran pontosabban „székely-magyar rovásírásnak” neveznek. Ezt a régi magyar írásrendszert használták, mielőtt a latin ábécé teljesen elterjedt volna a magyar nyelvterületen. Később főleg a peremterületeken, feliratokban, fafaragásokban és hagyományos írásként maradt fenn. Elsősorban a székelyekkel, Erdélyel kapcsolják össze. A magyar „róni” szó nagyjából azt jelenti, hogy karcolni, bevésni, bevágni. A jeleket gyakran fába, rudakba vagy más kemény anyagokba vésték, eredete nem teljesen egyértelmű. Feltételezik, hogy a magyar ékírás kapcsolatban áll az ősi eurázsiai írásrendszerrel, de a középkorban a latin írás kiszorította. Fontos jellemzői: hagyományosan jobbról balra írják, a jelek egyenes vonalak. A magyar írásjelek nem azonosak a germán rúnákkal, hanem hangjelölő írásrendszerről van szó. Minden hangnak általában saját jele van, a magánhangzókat gyakran kihagyták. A „rovásírás” ma elsősorban kulturális, identitásalkotó és dekoratív célokra használatos. Néha megtalálható helységtáblákon Magyarországon és Erdélyben, emlékműveken, néprajzi kiadványokban, szimbolikus vagy hazafias ábrázolásokon. Természetesen Dr. Hubbes Zoltán táblázatokat is készített a hangokkal és a latin betűkkel, és felkérte a résztvevőket, hogy írják le a saját nevüket vagy számokat, amelyeket nem szabad összetéveszteni a római számokkal. Ezt követően megfejtették a következő „titkosírásos” rejtvényt, amelynek megoldása „könyvtár” volt. Mindenkit meghívtak az Öreg Iskola emeletére, hogy történelmi könyveket lapozgassanak. Ezzel ért véget a rendkívül tanulságos és érdekes délelőtt, és mindenki távozott a táblázataival és személyes íráspróbáival, hogy otthon még elmélyítse tudását.

... See MoreSee Less

UMIZ hat seinen/ihren Status aktualisiert.

4 days ago

... See MoreSee Less

UMIZ

3 weeks ago

www.flickr.com/photos/umizinfo/albums/72177720332154265

Lord Baden-Powell Gedenknachmittag im UMIZ
Lord Baden-Powell emlékdélután az UMIZ-ban

Am Samstag, dem 21. Februar 2026, fand im Ungarischen Medien- und Informationszentrum (UMIZ) in Unterwart ein Lord Baden-Powell Gedenknachmittag statt. Die Veranstaltung war dem Gründer der weltweiten Pfadfinderbewegung gewidmet und brachte zahlreiche Interessierte aus dem kulturellen und pfadfinderischen Umfeld zusammen.
Institutsleiter Ladislaus Kelemen eröffnete die Veranstaltung mit einer Begrüßung und hob die Bedeutung des Pfadfindertums als internationale Jugendbewegung mit starkem Wertefundament hervor. Im Anschluss sprach Zoltán Badacsonyi, Leiter der Burgenländisch-Ungarischen Pfadfinderbewegung, über Geschichte, Ideale und Gegenwart des Pfadfindertums und dessen Rolle in der heutigen Gesellschaft.
Ein besonderer Programmpunkt war die Eröffnung der Ausstellung historischer Postkarten zum Thema „Pfadfindertum“, die aus der Sammlung von Eszter Nagyné Horváth (Tatabánya) stammt. Die Ausstellung wurde von Árpád Juhász, dem Vorsitzenden des Freundeskreises des Postkartenmuseums von Hegyfalu (Ungarn), vorgestellt und bot einen eindrucksvollen Einblick in die visuelle und kulturhistorische Überlieferung der Pfadfinderbewegung.
Das Rahmenprogramm lud zum Lesen und Stöbern in alten, wertvollen Pfadfinderzeitschriften aus dem frühen 20. Jahrhundert ein. Musikalisch wurde der Nachmittag durch gemeinsames Singen mit der burgenländisch-ungarischen Pfadfindergruppe begleitet, was zur besonders persönlichen und gemeinschaftlichen Atmosphäre der Veranstaltung beitrug.
Den Abschluss bildeten ein reichhaltiges Buffet sowie ein geselliges Beisammensein, bei dem sich Besucherinnen und Besucher austauschen und die Eindrücke des Nachmittags vertiefen konnten.
Der Gedenknachmittag unterstrich einmal mehr die Rolle des UMIZ als Ort der kulturellen Begegnung, Erinnerungskultur und grenzüberschreitenden Zusammenarbeit.

Lord Baden-Powell emlékdélután az UMIZ-ban

február 21-én, szombaton Lord Baden-Powell emléknapot tartottak az alsóőri Magyar Média- és Információs Központban (UMIZ). A rendezvényt a cserkészmozgalom világszerte ismert alapítójának szentelték, és számos érdeklődőt vonzott a kulturális és cserkészeti körökből.
Az eseményt Kelemen László, az UMIZ intézetvezetője nyitotta meg, aki köszöntőjében hangsúlyozta a cserkészet jelentőségét mint nemzetközi ifjúsági mozgalmat, amely szilárd értékrendre és közösségi elvekre épül. Ezt követően Badacsonyi Zoltán, a Burgenlandi Magyar Cserkészszövetség vezetője tartott előadást a cserkészet történetéről, eszmeiségéről és mai szerepéről.
A program kiemelt része volt a „Cserkészet” témájú történelmi képeslapokat bemutató kiállítás megnyitója, amely Nagyné Horváth Eszter (Tatabánya) gyűjteményéből származik. A kiállítást Juhász Árpád, a hegyfalui Képeslapmúzeum Baráti Körének elnöke mutatta be, átfogó képet adva a cserkészmozgalom vizuális és kultúrtörténeti örökségéről.
A kísérőprogram keretében a résztvevők régi, értékes cserkészfolyóiratokba nyerhettek betekintést, melyek egy része a 20. század elejéről származik. A délután hangulatát a burgenlandi magyar cserkészcsapat közös éneklése tette még bensőségesebbé és közösségibbé.
A rendezvény bőséges büfével és kötetlen beszélgetéssel zárult, lehetőséget teremtve a személyes találkozásokra és az élmények elmélyítésére.
Az emléknap ismételten megerősítette az UMIZ szerepét mint a kulturális találkozások, az emlékezetápolás és a határokon átívelő együttműködés fontos helyszínét. ... See MoreSee Less