TÖRTÉNELEM

A burgenlandi magyarok története

A burgenlandi magyarok (más néven őrvidéki magyarok vagy várvidéki magyarok) a Burgenlandban élő őshonos (autochton) magyar népcsoport tagjai. Ők az egykor a magyar nyugati határt védő határőrök leszármazottjai.

A magyarok lechfeldi csatában (Kr. u. 955) elszenvedett vereségét követően Géza nagyfejedelem megkezdte a magyar államrendszer kiterjesztését. Ennek a struktúrának része volt a határ őrzése és védelme is, amely az úgynevezett „Gyepűrendszer” keretében zajlott.
A „Gyepű” a magyarok középkori határvédelmi rendszere volt, amely a 10. századtól a 13. század közepéig létezett. A gyepű egyrészt a magyar belföldet védte a külvilágtól, másrészt a magyarok egyes törzsi településeit egymás között is. Több egymást követő határvédelmi vonalból álló rendszer volt, földvárakkal és határőr településekkel a legkönnyebben védhető helyeken. A kettő között járhatatlan és gyéren lakott pusztaság (Gyepűelve) feküdt.

Ezekben a határőr településekben vagy „határőrök”, vagy „lövők” éltek. A mai „-őr” szóelemet tartalmazó helynevek – mint például Alsóőr, Felsőőr, Őrisziget – ma is a „határőrök” települési területeire utalnak, míg a „-lövő” szóelemet tartalmazók helységelnevezések – mint például Felsőlövő, Alsólövő, Németlövő vagy Lődös – azt a területet jelölik, ahol az akkori fegyveres „lövők” végezték feladatukat. Felelősségteljes feladatukhoz e falvak lakói köznemesi rangra emelkedttetek, és közvetlenül a királynak voltak csak alárendelve. A XVI. századi török háborúk során nemcsak horvát telepesek érkeztek az országba, hanem ezzel együtt az őrvidéki magyarság el is szigetelődött az anyaországtól, ami azt jelentette, hogy a határőröknek immár úgynevezett nyelvszigeteken kellett élniük.
Ez azonban nem változtatott a magyar határőrök különleges társadalmi státuszán. Sőt, még nagyobb beáramlást kaptak a hátországból, hiszen az adómentesség és a köznemesi státusból fakadó szabadságok nagyon csábítóak voltak.

A határőr települések évszázadokon át fenn tudtak maradni, és lakói egészen 1848-ig királyi kiváltságokat élveztek.

A mai Burgenland területe 1921-ig Magyarországhoz tartozott. Bár az 1920-as években sok magyar (főleg akadémikus) kivándorolt Magyarországra vagy Amerikába, a Nagynémet Birodalomhoz való csatolás után Ausztriában megszűnt a magyar nyelvű oktatás, és jelentősen csökkent a nyelvművelés is. Ezután a burgenlandi magyarokat a magyarországi kommunista hatalomátvétel és a vasfüggöny kulturálisan ismét teljesen elszigetelte. Az egykori határőrök és határvédők leszármazottjai azonban ma is ezeken a településeken élnek és egy sajátos nyelvi, néprajzi és kulturális közösséget alkotnak.

KÖZÖSSÉGI MÉDIACSATORNÁK

Itt beszámolóinkat láthatják

Itt videóinkat láthatják

Facebook bejegyzéseink

Comments Box SVG iconsUsed for the like, share, comment, and reaction icons
4 weeks ago

Fotos von Vas Vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központs Beitrag ... See MoreSee Less

Image attachmentImage attachment+5Image attachment
1 month ago

... See MoreSee Less

Itt gyermekköyveinket hallgathatják meg

KÖZÖSSÉGI MÉDIACSATORNÁK

Itt beszámolóinkat láthatják

Itt videóinkat láthatják

Facebook bejegyzéseink

Comments Box SVG iconsUsed for the like, share, comment, and reaction icons
4 weeks ago

Fotos von Vas Vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központs Beitrag ... See MoreSee Less

Image attachmentImage attachment+5Image attachment
1 month ago

... See MoreSee Less

Itt gyermekköyveinket hallgathatják meg

UMIZ 4 KIDS – Hangoskönyv német nyelven