HÍREK

„Merüljünk el a misztikus ősi írásjelek varázslatos világában!” – ez volt a mottója a többnyelvű UMIZ4KIDS műhelynek, amelyet 2026. március 7-én, szombaton tartottak az alsóőri Öreg Iskolában. Az alsóőri Magyar Média- és Információs Központ egy délelőttre invitálta a résztvevőket, amelynek során a legrégebbi magyar, illetve szláv írás titkait ismertették és szakértők segítségével ki is próbálhatták azokat.
Az intézet vezetője, Kelemen László és az óvodapedagógiai bizottság vezetője, Dowas Katalin üdvözölték a vendégeket, akik Magyarországról, Bécsből, Kirchschlagból és a közeli környékről érkeztek, és bemutatták a nap előadóit: Dr. Hubbes Zoltán állatorvost, aki nagyon elkötelezett a burgenlandi magyarok népfőiskolája iránt, Hajszán Siegfried Vitomirt, a felsőőri HKD – Horvát Kulturális Egyesület elnökét és Dr. Hajszan Robertet, a pinkóci Pannon Intézet igazgatóját. Érdekes szemléltető anyagok és gyakorlati példák segítségével a fiatalok és az idősebbek egyaránt azonnal megértették az ősi írásjeleket, amelyek táblázatait az asztalokra tették, és helyben krétával és színes ceruzákkal papírra vethették.

Hajszan Siegfried és Robert elmesélték, hogyan jött létre a „glagolica”. A glagolita ábécét 863 körül a bizánci szerzetes, Kyrill fejlesztette tovább a görög ábécéből Pannóniában és Morvaországban, hogy hangsúlyozza a szlávok kulturális önállóságát. Kyrill és Method szerzetesek alkották meg a kerek glagolita ábécét, amely a bolgár-macedón-szerb térségben dominált. A fiatalabb, szögletes változat főként Dalmáciában és Isztriában terjedt el. A cirill írás a 9. század végén jött létre. Krk-szigetén és Északnyugat-Horvátországban, Isztriában a glagolica megmaradt, és a 19. században a horvát nemzeti mozgalom keretében a latin Nyugat és az ortodox Kelet elleni elhatárolódás jelképévé vált. Robert Hajszan professzor bemutatta a Jurandvor-i táblát is, amelyet a baškai templomban lehet megcsodálni, és felhívta a figyelmet a burgenlandi dokumentumokra is. Így például Győrben megcsodálható egy Klingenbachban talált, glagolita írásjelekkel ellátott misekönyv, vagy a németújvári kolostorban egy glagolita breviárium. Hajszan Siegfried megemlítette, hogy a horvát euróérmékre is rá van nyomtatva a glagolita HR országkód. A gyakorlati feladatok után egy rejtvényt adott a hallgatóságnak, amelyben ki kellett fejteni a „pince” feliratot. Kelemen László elvezette a hallgatókat a régi pincébe, és beszámolt az Őreg Iskola történetéről.

Egy rövid szünet után megkezdődött a második tanóra. Dr. Hubbes Zoltán Tarcsafürdőről, aki nagyon jártas ebben a témában, büszkén beszélt erdélyi gyökereiről, és kétnyelvű előadását a magyar rovásírásról azzal kezdte, hogy valójában nem rovásírásról van szó, hanem a magyar őri írásról, amelyeket gyakran pontosabban „székely-magyar rovásírásnak” neveznek. Ezt a régi magyar írásrendszert használták, mielőtt a latin ábécé teljesen elterjedt volna a magyar nyelvterületen. Később főleg a peremterületeken, feliratokban, fafaragásokban és hagyományos írásként maradt fenn. Elsősorban a székelyekkel, Erdélyel kapcsolják össze. A magyar „róni” szó nagyjából azt jelenti, hogy karcolni, bevésni, bevágni. A jeleket gyakran fába, rudakba vagy más kemény anyagokba vésték, eredete nem teljesen egyértelmű. Feltételezik, hogy a magyar ékírás kapcsolatban áll az ősi eurázsiai írásrendszerrel, de a középkorban a latin írás kiszorította. Fontos jellemzői: hagyományosan jobbról balra írják, a jelek egyenes vonalak. A magyar írásjelek nem azonosak a germán rúnákkal, hanem hangjelölő írásrendszerről van szó. Minden hangnak általában saját jele van, a magánhangzókat gyakran kihagyták. A „rovásírás” ma elsősorban kulturális, identitásalkotó és dekoratív célokra használatos. Néha megtalálható helységtáblákon Magyarországon és Erdélyben, emlékműveken, néprajzi kiadványokban, szimbolikus vagy hazafias ábrázolásokon. Természetesen Dr. Hubbes Zoltán táblázatokat is készített a hangokkal és a latin betűkkel, és felkérte a résztvevőket, hogy írják le a saját nevüket vagy számokat, amelyeket nem szabad összetéveszteni a római számokkal. Ezt követően megfejtették a következő „titkosírásos” rejtvényt, amelynek megoldása „könyvtár” volt. Mindenkit meghívtak az Öreg Iskola emeletére, hogy történelmi könyveket lapozgassanak. Ezzel ért véget a rendkívül tanulságos és érdekes délelőtt, és mindenki távozott a táblázataival és személyes íráspróbáival, hogy otthon még elmélyítse tudását.