A burgenlandi magyarok története

A burgenlandi magyarok (más néven őrvidéki magyarok vagy várvidéki magyarok) a Burgenlandban élő őshonos (autochton) magyar népcsoport tagjai. Ők az egykor a magyar nyugati határt védő határőrök leszármazottjai.

A magyarok lechfeldi csatában (Kr. u. 955) elszenvedett vereségét követően Géza nagyfejedelem megkezdte a magyar államrendszer kiterjesztését. Ennek a struktúrának része volt a határ őrzése és védelme is, amely az úgynevezett „Gyepűrendszer” keretében zajlott.
A „Gyepű” a magyarok középkori határvédelmi rendszere volt, amely a 10. századtól a 13. század közepéig létezett. A gyepű egyrészt a magyar belföldet védte a külvilágtól, másrészt a magyarok egyes törzsi településeit egymás között is. Több egymást követő határvédelmi vonalból álló rendszer volt, földvárakkal és határőr településekkel a legkönnyebben védhető helyeken. A kettő között járhatatlan és gyéren lakott pusztaság (Gyepűelve) feküdt.

Ezekben a határőr településekben vagy „határőrök”, vagy „lövők” éltek. A mai „-őr” szóelemet tartalmazó helynevek – mint például Alsóőr, Felsőőr, Őrisziget – ma is a „határőrök” települési területeire utalnak, míg a „-lövő” szóelemet tartalmazók helységelnevezések – mint például Felsőlövő, Alsólövő, Németlövő vagy Lődös – azt a területet jelölik, ahol az akkori fegyveres „lövők” végezték feladatukat. Felelősségteljes feladatukhoz e falvak lakói köznemesi rangra emelkedttetek, és közvetlenül a királynak voltak csak alárendelve. A XVI. századi török háborúk során nemcsak horvát telepesek érkeztek az országba, hanem ezzel együtt az őrvidéki magyarság el is szigetelődött az anyaországtól, ami azt jelentette, hogy a határőröknek immár úgynevezett nyelvszigeteken kellett élniük.
Ez azonban nem változtatott a magyar határőrök különleges társadalmi státuszán. Sőt, még nagyobb beáramlást kaptak a hátországból, hiszen az adómentesség és a köznemesi státusból fakadó szabadságok nagyon csábítóak voltak.

A határőr települések évszázadokon át fenn tudtak maradni, és lakói egészen 1848-ig királyi kiváltságokat élveztek.

A mai Burgenland területe 1921-ig Magyarországhoz tartozott. Bár az 1920-as években sok magyar (főleg akadémikus) kivándorolt Magyarországra vagy Amerikába, a Nagynémet Birodalomhoz való csatolás után Ausztriában megszűnt a magyar nyelvű oktatás, és jelentősen csökkent a nyelvművelés is. Ezután a burgenlandi magyarokat a magyarországi kommunista hatalomátvétel és a vasfüggöny kulturálisan ismét teljesen elszigetelte. Az egykori határőrök és határvédők leszármazottjai azonban ma is ezeken a településeken élnek és egy sajátos nyelvi, néprajzi és kulturális közösséget alkotnak.